Kreativitás antológiában
Posted by sfinsider on szeptember 28th, 2009
Tessék, már megint ez a szó – kreatív. Igen, a hazai antológiák kapcsán gondolkodtam el ezen: melyik szerkesztői koncepció szülhet valóban izgalmas tartalmat.
Kétféle ilyen gyűjtemény létezik sci-fi berkekben: egy már megjelent írásokat tartalmazó, illetve egy olyan, ami külön tematikára készül. Itt a szerkesztő találja ki a vezérfonalat és adja el a könyvkiadónak; majd maga keresi meg az írókat, hogy alkossanak már remekműveket, lehetőleg határidőn belül.
Néhány érdekes példa:
Mike Resnick és Janis Ian: Stars
Resnick Janis Ian 30 dalához keresett olyan szerzőket, akit inspirál, megihlet az Ian által írt valamelyik dal.
Jeff VanderMeer: Last Drink Bird Head
Itt a szerkesztő csak 4 szóval állt elő, és megkérdezte a csaknem 80 szerzőt, hogy szerinte mi ez: Last Drink Bird Head. És ők előjöttek rá a válasszal – egy-egy flash fictionnel, mikronovellával.
John Scalzi, Elizabeth Bear, Jay Lake, Tobias Buckell, Karl Schroeder: Metatropolis
Ez az antológia egyben egy világ is. Az öt elismert és népszerű szerző közösen találta ki, majd mindegyikük írt egy-egy ebben a világban játszódó novellát.
John Joseph Adams: Wastelands
A cím elmond mindent: poszt-apokaliptikus sztorik. Világvége után, nagy írók tálalásában.
John Joseph Adams: Seeds of Change
A közreműködő írókat arra kérték fel, hogy a közeljövő paradigmaváltásairól írjanak elbeszélést.
Jonathan Strahan: The New Space Opera 1-2.
Az SF-en belül egyértelműen trend a space opera, különösen, ha intelligensen, ötletesen művelik. Szerény véleményem szerint nehéz igazán eredeti space operát írni. Ebben a két kötetben azonban találni néhány remekbe szabott darabot.